Déri Tibor irása
ORBÁN VIKTOR MA KECSKEMÉTEN OLYAN IZZADTSÁGSZAGÚ MŰSORT TARTOTT, HOGY MÁR TÉNYLEG CSAK AZ NEM LÁTJA A RENDSZER FÁRADTSÁGÁT, AKI NEM...Déri Tibor irása
ORBÁN VIKTOR MA KECSKEMÉTEN OLYAN IZZADTSÁGSZAGÚ MŰSORT TARTOTT, HOGY MÁR TÉNYLEG CSAK AZ NEM LÁTJA A RENDSZER FÁRADTSÁGÁT, AKI NEM AKARJA.
A mai „Digitális Polgári Kör” rendezvény – vagy hívjuk inkább annak, ami volt: egy fáradt hatalom önmagát ismétlő, zilált propagandashow-ja – egészen szürreálisra sikerült. A színpadon Csiszár Jenő, aki láthatóan nem tudta, hol van, és Orbán Viktor, aki pedig túlságosan is tudta, mit szeretne hallani saját magától.
A Mikulással és családi közhelyekkel indított beszélgetés már önmagában jelezte a hangulatot: Orbán olyan témákba kapaszkodott, amelyekhez évek óta visszatér, mintha az ország problémái pusztán „apukák és anyukák” logisztikáján múlnának. Közben kiderült, hogy a férfiak „jönnek-mennek”, az asszonyok meg elbírnak mindent.
A műsor gerincének szánt „hét tahója” és „hét királysága” kategória önmagában paródia volt: amikor egy kormányfő stand-up keretében reagál az ország válságaira, ott valami nagyon félrement. És tényleg: Orbán gond nélkül nevezett meg mindenkit „tahónak”, aki nem ért vele egyet – Brüsszeltől kezdve az általa kreált adóemelős fantomokig.
A háborúról Orbán ismét elmondta ugyanazt, amit két éve minden héten: Európa háborút akar, ő békét, de valahogy mégis közelebb kerülünk a frontra, pedig senki nem érti hogyan. A „négy fázis” elmélet pedig tényleg úgy hangzott, mintha valaki véletlenül összekeverte volna a geopolitikát egy videojáték szintjeivel.
A gazdasági résznél Orbán megint önbizalommal jelentette ki, hogy a jobboldal mindig adót csökkent, mások meg mindig emelnek. Mintha az infláció, a megszorítások, a rekordmagas áfa, a banki sarcok és a különadók nem az ő kormánya alatt repültek volna az égbe. De ebben a műsorban nem a valóság számít, hanem hogy jól hangzik-e a mondat.
A legkínosabb pillanat mégis az volt, amikor Orbán lényegében átvette a műsor vezetését Csiszártól. A miniszterelnök beleült a riportalany és műsorvezető szerepébe egyszerre – pontosan úgy, ahogy az ország működik: ő kérdez, ő válaszol, ő magyaráz meg mindent. A többiek pedig csak statiszták.
A végén kihirdették a „hét tahóságát” és a „hét királyságát”, mintha ez bármilyen módon komolyan vehető volna egy ország jövőjéről szóló eseményen. Orbán még meglepődött is, hogy nem a női kézilabdázók győzelme lett a „királyság”. Pedig a sport mindig biztos menekülőút volt számára, de ma még ez sem működött igazán.
A mai kecskeméti előadás tökéletes tükör volt:
egy fáradt kormány, egy fáradt miniszterelnök, egy fáradt kommunikáció – és egy ország, amely ennél jóval többet érdemel.
Mutass többet