Ez a történelmi fénykép 1945-ben készült Nagaszakiban, nem sokkal azután, hogy 1945. augusztus 9-én atomtámadás érte a várost.
Egy körülbelül...Ez a történelmi fénykép 1945-ben készült Nagaszakiban, nem sokkal azután, hogy 1945. augusztus 9-én atomtámadás érte a várost.
Egy körülbelül tízéves kisfiú áll katonás tartásban, és türelmesen várja sorát a halotti máglya előtt, hogy elhamvasszák öccsét, aki a bombázás következtében vesztette életét.
A temetési egység egyik katonája észrevette, hogy a fiú kimerült a teher cipelésétől, s javasolta, hogy tegye le a halott gyermeket a földre.
A fiú így felelt: „Ő nem nehéz. Nem megterhelő számomra. Ő a testvérem.”
A fénykép készítője, Joe O’Donnell emlékirataiban ezt írta: „Egy körülbelül tízéves fiút láttam közeledni.
A hátán egy kisgyermeket vitt. Abban az időben Japánban gyakran láttunk gyerekeket, amint kisebb testvéreiket cipelték játékosan a hátukon, de ez a fiú más volt.
Éreztem, hogy súlyos ok húzódik meg jelenléte mögött. Mezítláb volt. Arca megkeményedett, szinte kővé vált. A kisgyermek feje ide-oda billegett, mintha aludna. A fiú öt-tíz percen át mozdulatlanul állt.
Fehér maszkos emberek közeledtek hozzá, hangtalanul leoldották a kötelet, amely a gyermeket tartotta.
Ekkor láttam meg, hogy a gyermek halott. Egy férfi karjába vette a testet, s a tűzre helyezte.
A fiú mozdulatlanul állt tovább, a lángokat figyelte. Olyannyira beleharapott alsó ajkába, hogy az vérezni kezdett. Aztán sarkon fordult, és csendesen elsétált.”
„Egyenes derékkal állt, rezzenéstelenül – semmi érzelem, csak el nem sírt könnyek.
Szerettem volna odalépni hozzá, vigaszt nyújtani, de nem mertem.
Féltem, hogy ha megtöröm erejét, védtelenné válik a gyász és a fájdalom ellen. Nem tettem semmit” – írta Joe O’Donnell a képhez fűzött megjegyzésében.
Joe O’Donnell az amerikai tengerészgyalogság fotósaként érkezett Japánba 1945-ben, közvetlenül Hirosima és Nagaszaki bombázása után.
Amit ott látott és megörökített, mélyen megrendítette. Hosszú évekig őrizte felvételeit egy bőrönd mélyén, mintha ezzel ki tudná törölni emlékezetéből a borzalmakat.
A háborút követően húsz éven át dolgozott a Fehér Ház hivatalos fotósaként, mígnem betegsége miatt kénytelen volt felhagyni hivatásával.
Folyamatos fájdalmakkal küzdött, számos műtéten esett át, s csak hosszú idő elteltével derült fény arra, hogy megbetegedését a Hirosimában és Nagaszakiban elszenvedett sugárzás okozta.
1989-ben erőt gyűjtött, elővette régi fényképeit, s megmutatta azokat a világnak – egyetlen céllal: hogy soha többé ne ismétlődhessen meg hasonló tragédia.” Show more

Darwin Nunez fizetése az Al-Hilalnál
Évente: 20 800 000 font
- Havonta: 1 733 333 font
- Hetente: 400 000 font
- Naponta: 57 142,85 font
- Óránként: 2 380,95...Darwin Nunez fizetése az Al-Hilalnál
Évente: 20 800 000 font
- Havonta: 1 733 333 font
- Hetente: 400 000 font
- Naponta: 57 142,85 font
- Óránként: 2 380,95 font
- Percenként: 39,68 font
- Másodpercenként: 0,66 font Show more

feeling lucky

😅

2025. március 10-én Chuck Norris betöltötte a 85. életévét.
De ahelyett, hogy magáról szólt volna ez a nap, ő inkább annak a legerősebb embernek...2025. március 10-én Chuck Norris betöltötte a 85. életévét.
De ahelyett, hogy magáról szólt volna ez a nap, ő inkább annak a legerősebb embernek állított emléket, akit valaha ismert — az édesanyjának, Wilma Norris Knightnak.

Anyám 2025. május 24-én lett volna 104 éves” – írta.
1921-ben született Wilsonban, egy apró oklahomai városban, ahol Chuck is felnőtt. Akkoriban ez egy összetartó közösség volt, alig 1800 lakossal.

A gyerekkora azonban mindennek volt mondható, csak könnyűnek nem.
Mindössze 8 éves volt, amikor mélyszegénység miatt állami gondozásba került. Két évet töltött egy gyermekkorházban, egy ritka betegséggel küzdve — egyedül, távol a családjától.

Mire végre hazatérhetett — meggyógyulva, de a nagy gazdasági világválság legsúlyosabb éveiben — az élet nem lett könnyebb. Az egész család, még a gyerekek is, gyapotot szedtek, hogy megéljenek. Ha egy mező kimerült, továbbálltak a következő városba, és elölről kezdték.

16 évesen ment férjhez Chuck édesapjához.
Évekkel később a férfi elhagyta őket — és Wilma egyedül nevelt fel három fiút.
Chuck, a legidősebb, már gyerekként kénytelen volt „a ház férfijává” válni.

Semmijük nem volt, de Wilma mégis mindent megadott a fiainak, ami igazán számít: kitartást, hitet és megingathatatlan értékeket.
Túlélte tíz testvérét, eltemetett két férjet, egy mostohafiút, két unokát… és a legkisebb fiát, Wielandot, aki Vietnámban esett el.

Többször megküzdött a rákkal.
Túl volt több mint 30 műtéten.
És mégis… soha nem hagyta abba a mosolygást. Soha nem szűnt meg szeretni. Soha nem hagyta abba az imádkozást.

Anyám minden egyes nap imádkozott értem” – osztotta meg Chuck.
„Amikor elvesztem Hollywoodban, azért imádkozott, hogy megtaláljam újra a lelkem. Azért imádkozott, hogy az életembe lépjen a megfelelő nő. És tudjátok mit? Az imái meghallgatásra találtak.”

Hozzátette:

„Van egy régi spanyol mondás: ‘Egy uncia anyai szeretet többet ér, mint egy font prédikáció.’
Ez volt az én anyám.”

Wilma Norris Knight 2024. december 4-én hunyt el, 103 éves korában.
Egy olyan örökséget hagyott hátra, amely az erőről, rendíthetetlen hitről és a mindent átölelő szeretetről szól — arról a szeretetről, ami még generációkkal később is formálja az életet.

Egy igazi, csendes hős. Show more

"Egy szenegáli születésű futballista, Sadio Mane, akit ma a világ legjobb 3 futballistája közé sorolnak, évente 15 millió eurót keres, és egy régi,..."Egy szenegáli születésű futballista, Sadio Mane, akit ma a világ legjobb 3 futballistája közé sorolnak, évente 15 millió eurót keres, és egy régi, törött képernyős mobiltelefonnal jár, holott napi 5000 iPhone-t vásárolhatna akkor sem fogyna el a pénze! Egy interjúban megkérdezték tőle, miért ezt az ócskaságot használja.

Így válaszolt:

"És mi a francért akarnék 10 Ferrarit, 20 gyémántórát vagy két repülőgépet, vagy ezer iPhone-t? Inkább iskolákat építek, stadiont
a városomban, ruhákat biztosítok és ételt a legszegényebb szegénységben élő embereknek, valamint havonta 70 USD-t adok személyenként Szenegál nagyon szegény régiójában minden lakosnak, hogy javuljanak a családi pénzügyei. " Show more

Orbán Viktor Tusványoson: "Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra"

Igen érdekes és sokatmondó kijelentés ez. Legjobb...Orbán Viktor Tusványoson: "Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra"

Igen érdekes és sokatmondó kijelentés ez. Legjobb tudomásom szerint Magyarországon demokrácia van (csak vicceltem). Márpedig egy demokratikus országban a választásokkor a nép dönti el kit akar kormányra juttatni nem pedig az addig regnáló kormány.
Orbán kijelentése teljesen szembe megy a demokratikus alapelvekkel. Félő, hogy valami trükkel meg fogja akadályozni a szabad választásokat. Vagy valamiféle veszélyhelyzetre hivatkozva, esetleg úgy, hogy a komolyan vehető ellenzéki erők vezetőit ilyen-olyan ürüggyel letartóztatják.
Tessenek elgondolkodni a fent leírtakon. Show more

Juszt László írása
Értem, tudom, hogy az emberi emlékezet igen szelektív összekever, összemos “átdolgoz” emlékeket. (Velem is előfordul.)

Nagy Fero a...Juszt László írása
Értem, tudom, hogy az emberi emlékezet igen szelektív összekever, összemos “átdolgoz” emlékeket. (Velem is előfordul.)

Nagy Fero a következőt nyilatkozta néhány hete:

“A Garázs című rádióműsorom volt a második legnépszerűbb műsor az Esti Krónika után a rádióban, éppen hogy nem vertük meg hallgatottságban a Krónikát… Ekkor az történt, hogy a rádióban megszólaltak féltékeny emberek, Juszt Lacik meg ilyenek, hogy ezt nem kéne engedni. Rájöttek, hogy amit itt hallanak, az hozzájuk képest egy üstökös, ami megy az égen. Ezek után mi lesz – bocsánat a kifejezésért – ezekkel a fos műsorokkal, amiket ők csinálnak?”

A tények: Nagy Fero 1989-től készítette a Magar Rádióban a Garázs című műsort. Nekem ebben az időben semmi közöm nem volt a Magyar Rádióhoz. A TV Híradónál és A HÉT-nél dolgoztam.

Emlékeim szerint életemben egyetlen alkalommal találkoztam és riportoztam vele 1987-ben. Akkoriban A HÉT főszerkesztője, Hajdú János az adások végén oldásként egy-egy “szines” anyagot kért. Egy ilyen az Ifjúsági Parkban készült riportban szólalt meg nálam ő is. Ittunk egyet és barátságban elváltunk.

És még egy tény: Nagy Ferót 1989‑ben az Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki, amit az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) korabeli állami rendszere adományozott. Az indoklás szerint azok kapták, akik “a fiatalok szocialista szellemű nevelésében, oktatásában kiemelkedő szerepet vállaltak – különösen rádiós és televíziós műsorvezetői tevékenysége elismeréseként, például a Garázs rádióműsorért.”

Én a mostani megszólalását követően felhívtam. Megkértem helyesbítse a rólam tett kijelentéseit. Megígéra. Ennek két hete. Nem tette meg. Így most megtettem én. Show more

Ez az 1923-as történelmi fotó egy olyan pillanatot örökít meg, amely egyedülálló módon ötvözi a bátorságot és a technológiát: Egy amerikai rendőr...Ez az 1923-as történelmi fotó egy olyan pillanatot örökít meg, amely egyedülálló módon ötvözi a bátorságot és a technológiát: Egy amerikai rendőr mozdulatlanul áll, miközben kollégája közelről éles lőszert céloz a mellkasára, hogy teszteljen egy újonnan kifejlesztett golyóálló mellényt.
Abban az időben a lőfegyverek elleni védőruházat még gyerekcipőben járt. Ezek a tesztek egyáltalán nem szimuláció-alapúak voltak – valódi bizalmat igényeltek a mérnöki készségekbe, és ugyanilyen valódi bizalmat a lövő iránt.
A kíváncsi pillantásokkal és keresztbe tett karokkal körülvett jelenet szinte olyan, mint egy film – de jól mutatja az akkori biztonsági technológiai fejlesztések komolyságát.
Manapság egy tesztlaboratóriumot használnának ilyesmire – akkoriban maga az emberi test volt a tesztterület. Ijesztően realisztikus, mégis jelentős lépés a modern ballisztikus védőfelszerelések felé vezető úton. Show more

A bölcs papa 😂🥛