A Heto segít gondolataid és élményeid megosztásában.

Juszt László írása
Bár nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a bukott miniszterelnök bűncselekményt követett el. Viszont a kijelentései, amelyekkel...Juszt László írása
Bár nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a bukott miniszterelnök bűncselekményt követett el. Viszont a kijelentései, amelyekkel megfenyegette e NVVH leendő alkalmazottait, jogilag felvethetnek büntetőjogi tényállásokat, és ezek közül az egyik kifejezetten komoly.

Azt mondta, hogy az NVVH-ban dolgozókat „nyomon fogják követni”, mindenki nevét nyilvánosságra hozzák, és akik ott dolgoznak vagy eljárásokban vesznek részt, később pénzügyi és jogi felelősségre vonással számolhatnak.

A Btk. 310. § szerint bűncselekmény, ha valaki egy hivatalos személyt fenyegetéssel akadályoz a jogszerű eljárásában, illetve fenyegetéssel intézkedésre kényszerít. A törvény itt nem feltétlenül fizikai erőszakot jelent: a „fenyegetés” önálló elkövetési mód. Az alapeset büntetési tétele 1–5 év szabadságvesztés.

A Kúria kifejezetten kimondta, hogy a fenyegetés lehet bármilyen, az akarat hajlítására objektíve alkalmas előnytelen következmény kilátásba helyezése, és nem kell feltétlenül élet vagy testi épség elleni fenyegetésnek lennie.

Ebben az esetben bizonyítani kellene, hogy a kijelentés célja az volt, hogy az érintett hivatalos személyeket jogszerű eljárásukban akadályozza. Pusztán az, hogy Orbán politikai retorziót helyezett kilátásba egy későbbi kormányváltás esetére, még nem automatikusan meríti ki ezt a tényállást.

Sóba jöhet még a kényszerítés, ha bizonyítható, hogy a fenyegetéssel azt akarta elérni, hogy az érintettek:
ne vállaljanak munkát az NVVH-ban,
ne hozzanak bizonyos döntéseket,
ne folytassanak bizonyos eljárásokat,
vagy hagyják abba a munkájukat,
és ezzel jelentős érdeksérelmet okozna. A Btk. 195. § ezt kifejezetten bünteti.

A Kúria gyakorlata alapján a fenyegetéshez nem kell feltétlenül azonnali erőszak: egy jövőbeli súlyos hátrány kilátásba helyezése is elegendő, ha objektíve alkalmas komoly félelem keltésére. Itt viszont megint a célzat a kulcs. A „majd egyszer felelősségre vonunk” önmagában még nem bizonyítja, hogy az volt a cél, hogy az illető most valamit megtegyen vagy ne tegyen meg.

Ilyen a jog. Erre szoktam azt mondani, hogy a jog sokszor eltakarja, felülírja az igazságot. Mutass többet