Felföldi József írása Tisztelt Miniszterelnök Úr! Eljátszottam a...

Felföldi József írása
Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha ezen az augusztus 20-án, miközben a világ egyik legnagyobb tűzijátéka robban a Duna felett, a Karmelita kolostor díszteraszán egyszer csak megjelenne Szent István király. 
Ön mellett. Közvetlenül, életnagyságban. A magas, elegáns, finom ember a pocakos Döbrögi uram mellett. 
Képzeletemben István király lenézne magára, mélyen az Ön szemébe nézne, és egyszerűen annyit kérdezne: 
„Mondd, fiam, mi okotok van az ünneplésre?”
Hogyan magyarázná meg neki az elmúlt 15 év „bizonyítványát”?
Mit mondana a nemzet szétzilálásáról, megosztásáról, a társadalom mesterségesen gerjesztett ellenségképeiről, a szomszéd népekkel folytatott örökös háborús retorikáról?
Hogyan indokolná a történelmi léptékű eladósodást, ami mára minden magyar újszülött vállára súlyos terhet tesz?
Mit felelne arra, hogy miközben szónoklatokban a függetlenséget hirdeti, valójában idegen hatalmak kegyeit keresi, és kérdés nélkül kiszolgálja azok érdekeit gyakran a magyar nemzetével szemben?
Mit szólna Szent István ahhoz, hogy a „nemzeti vagyon” fogalma kiüresedett, és amit ő egyszer az utódokra bízott, azt ma strómanok, rokonok és hűbéri rendszerben kinevezett kegyencek osztják fel egymás között?
Mit gondolna arról, hogy a magyar paraszt földjét külföldi kézben lévő multinacionális láncok uralják, miközben a hazai kisvállalkozó a túlélésért könyörög?
Mit mondana a magyar oktatás lezüllesztésére, az egészségügy kivéreztetésére, a fiatalok tömeges kivándorlására?
És vajon hogyan reagálna arra, hogy ezer évvel az államalapítás után a magyar nép közös ünnepét már nem az egymás iránti tisztelet, hanem a kormányzati PR-műsor határozza meg, miközben távol a tűzijátéktól sok család az asztalra való étel árát számolgatja így a hónap második felében?
Miniszterelnök Úr, ha Szent István valóban megjelenne Önnek, nem biztos, hogy sokáig maradna. Lehet, hogy csak végignézne a díszteraszról, majd szomorúan azt mondaná:
„Fiam, te nem megőrizted, hanem eltékozoltad az országot.”

Ön mit felelne akkor?
Mondja, legalább kicsit szégyellné magát? Hogyan reagálna?
Őszintén kíváncsi vagyok, mert akár tetszik, akár nem, mi magyarok  ugyanezt a kérdést tennénk fel Önnek, ha néha leereszkedne hozzánk a jól védett elefántcsonttornyából.

Felföldi József írása
Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha ezen az augusztus 20-án, miközben a világ egyik... Show more

Felföldi József írásaTisztelt Miniszterelnök Úr!Eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha ezen az augusztus 20-án, miközben a világ egyik legnagyobb tűzijátéka robban a Duna felett, a Karmelita kolostor díszteraszán egyszer csak megjelenne Szent István király. Ön mellett. Közvetlenül, életnagyságban. A magas, elegáns, finom ember a pocakos Döbrögi uram mellett. Képzeletemben István király lenézne magára, mélyen az Ön szemébe nézne, és egyszerűen annyit kérdezne: „Mondd, fiam, mi okotok van az ünneplésre?”Hogyan magyarázná meg neki az elmúlt 15 év „bizonyítványát”?Mit mondana a nemzet szétzilálásáról, megosztásáról, a társadalom mesterségesen gerjesztett ellenségképeiről, a szomszéd népekkel folytatott örökös háborús retorikáról?Hogyan indokolná a történelmi léptékű eladósodást, ami mára minden magyar újszülött vállára súlyos terhet tesz?Mit felelne arra, hogy miközben szónoklatokban a függetlenséget hirdeti, valójában idegen hatalmak kegyeit keresi, és kérdés nélkül kiszolgálja azok érdekeit gyakran a magyar nemzetével szemben?Mit szólna Szent István ahhoz, hogy a „nemzeti vagyon” fogalma kiüresedett, és amit ő egyszer az utódokra bízott, azt ma strómanok, rokonok és hűbéri rendszerben kinevezett kegyencek osztják fel egymás között?Mit gondolna arról, hogy a magyar paraszt földjét külföldi kézben lévő multinacionális láncok uralják, miközben a hazai kisvállalkozó a túlélésért könyörög?Mit mondana a magyar oktatás lezüllesztésére, az egészségügy kivéreztetésére, a fiatalok tömeges kivándorlására?És vajon hogyan reagálna arra, hogy ezer évvel az államalapítás után a magyar nép közös ünnepét már nem az egymás iránti tisztelet, hanem a kormányzati PR-műsor határozza meg, miközben távol a tűzijátéktól sok család az asztalra való étel árát számolgatja így a hónap második felében?Miniszterelnök Úr, ha Szent István valóban megjelenne Önnek, nem biztos, hogy sokáig maradna. Lehet, hogy csak végignézne a díszteraszról, majd szomorúan azt mondaná:„Fiam, te nem megőrizted, hanem eltékozoltad az országot.”Ön mit felelne akkor?Mondja, legalább kicsit szégyellné magát? Hogyan reagálna?Őszintén kíváncsi vagyok, mert akár tetszik, akár nem, mi magyarok ugyanezt a kérdést tennénk fel Önnek, ha néha leereszkedne hozzánk a jól védett elefántcsonttornyából.

Close comment

Can't comment or like? Make sure to log in or register for a free account!