Déri Tibor irása
🇭🇺 Remélhetőleg ez volt az utolsó október 23-ai beszéde miniszterelnökként…

Ma ismét megtörtént a csoda: a „szabadság vándora”...Déri Tibor irása
🇭🇺 Remélhetőleg ez volt az utolsó október 23-ai beszéde miniszterelnökként…

Ma ismét megtörtént a csoda: a „szabadság vándora” leereszkedett a Kossuth térre, hogy a „béke fővárosából” – vagyis a gyűlölet és megosztottság kormányzati központjából – elmagyarázza nekünk, mit is jelent 1956. Mert ki más tudná jobban, mint az az ember, aki 15 éve szisztematikusan számolja fel mindazt, amiért akkor az emberek utcára mentek?

Orbán Viktor ma is mindenkit köszöntött, csak épp az igazságot nem. Zászló lobog, szív dobog, Viktor beszél – a jól ismert háromfelvonásos dráma, amit mostanra már unalomig játszanak a Nemzeti Egyhazugságszínházban. A lyukas zászló a mellkasán pedig különösen szimbolikus: valaha az a szabadság jelképe volt, ma inkább a kiüresedett lelkiismereté.

Azt mondta, „mi, a szabadság vándorai”. Hát igen, ő tényleg vándorolt: 1989-ben még a szovjetek kivonulását követelte, 2025-ben meg már Putyin legjobb magyarországi barátja. Az út hosszú volt, de legalább jól fizetett.

Azt is mondta, „Békemenet”. Nos, béke – amíg Moszkvában nem szólnak másképp. Békemenet, ahol mindenki egyetért, mert aki nem, az már régen „háborúpárti” lett. Békemenet, ahol az emberek a békéért vonulnak, de valójában a háborús propagandát éltetik.

„Megvédtük a gyerekeket!” – harsogta. Valóban, megvédték őket a minőségi oktatástól, a tisztességes tanároktól, a jövőtől meg a Zsolti bácsiktól. Micsoda siker!
„Migránsmentes ország!” – persze, mert a fiatalok már rég elmentek, a vendégmunkások meg csendben dolgoznak a rabszolgatörvény alatt.
„Brüsszel kifogyott a pénzből!” – érdekes, mert valahogy mindig a miniszterelnök barátainál landol az, ami „kifogyott”.

És amikor azt mondja, „nem hajszoljuk a világi dicsőséget” – hát tényleg nem. Ő már megkapta. Palotákban, kastélyokban, jachtokon és magánrepülőkön, Hatvanpusztán. Mindezt természetesen a magyar emberek iránt érzett alázatból.

Majd jött a csúcspont: „Ha mozdulni kell, mozdulunk, ha suhintani kell, suhintunk a golyóstollal!” – Igen, Viktor, tudjuk. 2026 tavaszán mi is suhintunk. Csak mi nem szavazólapokat akarunk kiszakítani, hanem a rendszert a helyéről.

Aztán megszólította a fiatalokat: „Le kell jönni a gépekről!” – mondja az az ember, akinek a hatalma a propagandagépezetre épül, és aki nélkül a közmédia három másodperc alatt leállna, mint egy elromlott mosógép.

És végül elérkezett a nagy konklúzió: „1956-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke.”
De valójában 2025-ben a választás így hangzik: szabadság vagy Orbán.
És mi pontosan tudjuk, melyiket választjuk.

Remélhetőleg jövő október 23-án már nem egy ember, hanem egy nemzet szól majd a Kossuth téren. Nem a hatalom, hanem a szabadság.
És akkor végre elhiszi a világ, hogy Magyarország nem egy ember mondataiból, hanem tízmillió ember szívveréséből áll. 🇭🇺 Mutass többet