Tarjányi Péter írása
Ötven nap. Ennyi haladékot kapott Vlagyimir Putyin Trump elnöktől, hogy állítsa le a háborút. Nem tette meg.

Sőt, Oroszország...Tarjányi Péter írása
Ötven nap. Ennyi haladékot kapott Vlagyimir Putyin Trump elnöktől, hogy állítsa le a háborút. Nem tette meg.

Sőt, Oroszország azóta újabb offenzívát indított. A nyári hadműveletek intenzívek, különösen Kelet-Ukrajnában. A Kreml nem a diplomácia útját választotta, hanem tovább emelte a tétet.

Korábban három lehetséges orosz válaszról beszéltem:
1. kiegyezés,
2. gazdasági hátszél keresése Kínától vagy Észak-Koreától,
3. a háború folytatása azzal a reménnyel, hogy Ukrajna nem bírja sokáig.

Ez utóbbi kettő valósult meg. Moszkva nem tárgyal, nem lassít, és láthatóan nem hajlandó kompromisszumra.

Putyin lépései mögött nem erő, hanem kényszer húzódik. Ha most leállna, azt a vereség beismeréseként értelmezné saját politikai elitje és társadalma. Ebben a rendszerben egy ilyen mozdulat végzetes lenne.

Donald Trump egyre ingerültebb.
A nyilvánosság előtt még diplomatikusan beszél, de a háttérben világos: úgy érzi, Putyin becsapta. Miközben baráti hangvételű megbeszélések zajlottak, az orosz bombázások nem álltak le, sőt, újabb lendületet kaptak.

Trump nem hagyja ezt válasz nélkül.

A következő hetekben várhatóan rejtett szankciók és újabb fegyverszállítások jönnek Ukrajna irányába.
Az amerikai elnök nemcsak geopolitikai alapon dönt, hanem személyes presztízskérdésként is kezeli a helyzetet.

Moszkva ezzel számol.
Tudja, hogy legkésőbb év végéig van lehetősége áttörni, utána a Nyugat már nemcsak ígér, hanem ténylegesen szállít is, sokkal többet mint eddig…
És bár Oroszország jelenleg még tematizálja a támadást, a tartalékai nem végtelenek.

Kína támogatja Putyint, de ez nem jótékonyság. Minden katonai vagy gazdasági segítségért politikai befolyást kér cserébe.
Oroszország ebben az alkuban lassan nem egyenrangú fél, hanem alárendelt szereplő.

A háború tehát – bármilyen kegyetlenül hangzik – jelenleg leginkább két világhatalomnak kedvez: az Egyesült Államoknak és Kínának.

Peking fokozatosan gyűri maga alá Oroszországot, Washington pedig egyre szorosabbra “fojtja” Európát. Mindkét oldal mosolyog, miközben Ukrajna pusztul.

És mi?
Hol van Magyarország ebben az új világhelyzetben?

Az ukránok után szerintem mi vagyunk a legsebezhetőbb helyzetben gazdaságilag.
Ha Trump újabb szankciókat vezet be Moszkva ellen, annak mi is megérezzük a hatását. A keleti nyitásból mára kellemetlen teher lett, sem Brüsszel, sem Washington nem nézi jó szemmel.

Ezért írtam tegnap azt, amit:
A vihar nem jön. Már itt van.
A kertünk alatt.

Ha szerinted is fontos, hogy erről tisztán beszéljünk, oszd meg ezt a posztot.
Ha egyetértesz, hogy ideje felébredni, nyomj egy lájkot.
És ha kíváncsi vagy arra, mi jön még kövess.
Mert ez még csak a kezdet. Mutass többet