Tarjányi Péter írása
Amikor az USA külpolitikája egy sértett emberi hiúságból indul ki
Van egy levél, amit Donald Trump írt Jonas Gahr Støre norvég...Tarjányi Péter írása
Amikor az USA külpolitikája egy sértett emberi hiúságból indul ki
Van egy levél, amit Donald Trump írt Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnöknek.
Nem sajtótájékoztató.
Nem kampánybeszéd.
Egy belső, diplomáciai dokumentum.
Miért érdekes ez a levél?
Csak egy részletet emelnék ki:
“Tekintettel arra, hogy az ön országa úgy döntött, nem adja nekem a Nobel-békedíjat azért, mert több mint nyolc háborút megállítottam, többé nem érzem kötelességemnek, hogy kizárólag a békére gondoljak…”- írta Trump elnök.
Ez egy hihetetlen TISZTA PILLANAT…
És éppen ezért sokkal többet árul el az USA elnökéről, mint bármelyik szónoklata.
Mert ebben a levélben az amerikai elnök összeköti:
– a Nobel-békedíj elmaradását,
– a személyes sértettségét,
– és egy geopolitikai követelést Grönland ügyében.
Ez profilozási szempontból ritka helyzet.
Trump itt nem szerepet játszik. Nem közönségnek beszél. Hanem önmagát adja.
És amit látni lehet:
Az nem stratégiai gondolkodás.
Ez ego-vezérelt döntéshozatal.
Egy államfő, aki egy nemzetbiztonsági kérdést egy személyes elismerés hiányához köt, és pszichológiailag már nem az államot képviseli, hanem a saját sértett énképét.
Ez nem őrület.
Ez nem infantilizmus.
Ez egy olyan vezetői típus,
akinél:
– a hiúság erősebb, mint az intézmény,
– az indulat gyorsabb, mint a mérlegelés,
– és a személyes sérelem felülírja az állami racionalitást.
A valódi veszély nem az, hogy kemény.
Hanem az, hogy kiszámíthatatlan,
mert nem elvek, hanem érzelmi hullámzás vezeti.
A történelemben ez a vezetőtípus mindig ugyanoda vezetett, nem tudatos agresszióhoz, hanem kontrollvesztett döntésekhez.
És az ilyen döntések ára
mindig mások életében jelent meg.
Trump elnök nem azért veszélyes, mert állandóan támadni akar.
Hanem azért, mert már nem tudja, miért dönt valójában…
Ez a legsúlyosabb probléma.
Kérlek add tovább a posztom.
Köszönöm.
Mutass többet