Tarjányi Péter írása
Trump ma este bejelentést tesz az orosz–ukrán háború kapcsán.
Lejárt az a határidő, amit Moszkvának szabott: vagy újabb vámok és...Tarjányi Péter írása
Trump ma este bejelentést tesz az orosz–ukrán háború kapcsán.
Lejárt az a határidő, amit Moszkvának szabott: vagy újabb vámok és szankciók jönnek a Kreml ellen, vagy Amerika visszalép a háború rendezéséből.
Az amerikai sajtó republikánus forrásokra hivatkozva erről ír.

Meglátjuk, mi lesz.

Egy biztos: a Sanghajban körvonalazódó kínai–indiai közeledés és Putyin egyre erősebb támadásai azt mutatják, hogy az USA külpolitikája eddig nem volt sikeres.

Közben valami készül a Karib-tengeren. Az amerikai haditengerészet fokozta a jelenlétét Venezuela és Haiti körül. A Fehér Ház drogkartellekről elleni támadásról beszél, de valójában a kínai befolyás az, ami zavarja Trumpot.
Mi várható? Hangos erőfitogtatás és tárgyalások Caracas ellen, de Trump esetében tudjuk: 24 órán belül bármi és annak ellenkezője is megtörténhet.

Európában közben Ursula von der Leyen gépének GPS-rendszerét állítólag az orosz hadsereg zavarta. Moszkva tagad, de a képességük megvan rá.
Ilyen zavarás gyakori Finnország és a Baltikum légterében, de Bulgária felett eddig nem fordult elő. Szófia vizsgálja az esetet, tíz nap múlva többet tudunk.

Itthon pedig arról szólt a hír, hogy az orosz hírszerzés szerint az EU beavatkozik a magyar választásokba. Röhej.
Máshol hatalmas botrány lenne, nálunk csend.
Miért?
Mert mindenki a saját buborékában él: a Fidesz-tábor hiszi, hogy az ellenzéket Brüsszel pénzeli, az ellenzék pedig biztos abban, hogy a kormányt Moszkva tartja életben.
Ha mindenki megkapta a maga igazolását, nincs társadalmi igény vizsgálatra és a hatalom pontosan tudja, hogy így semmit sem kell tennie.
Ez bűn és óriási szakmai hiba, de itthon úgy látom ez senkit nem érdekel…

A világ ma: erőfitogtatás, tagadás és propaganda.
Nekünk viszont tisztán kellene látnunk, mert csak így tudunk felkészülni a következő évek válságaira.
Illetve kéne készülni, de ez is gyerekcipőben jár és nem prioritás itthon.
Végülis erre is mondhatja Pató Pál úr: “Ej ráérünk arra még”…
Ez régen is és most is válasz volt hazánkban. Mutass többet