Amikor a szovjet katonák beléptek Auschwitz romjai közé, a foglyoktól elrabolt tárgyak hegyei között egy felejthetetlen jelenet tárult eléjük. Egy...Amikor a szovjet katonák beléptek Auschwitz romjai közé, a foglyoktól elrabolt tárgyak hegyei között egy felejthetetlen jelenet tárult eléjük. Egy ápolónő egy halom apró cipőre bukkant, mellettük pedig egy kislány holttestére, aki alig néhány órával korábban halt meg.

Nem volt neve. Nem állt mellette család. Csak egy részlet beszélt róla: haja gondosan be volt fonva, tisztán és tökéletesen, mintha édesanyja aznap reggel fésülte volna meg.

„Valaki szerette őt egészen a végsőkig” – mondta az ápolónő könnyek között.

Az egyik fonatot megmentették. Törékeny, de még mindig épen őrzik ma az auschwitz-birkenaui emlékhelyen: néma emlékeztetőként arra, hogy még a borzalom közepette is legyőzhetetlen marad egy anya szeretete.

Ez nem pusztán egy hajtincs, hanem tanúságtétel. Egy élet, amelyet a gyűlölet meg akart semmisíteni, de amely még mindig a gyengédségről, a méltóságról és az emlékezetről beszél. Mutass többet